P4 Áttekintés 1. rész

Most induló cikksorozatunk segít eligazodni az Intel háza táján jelentkezett kavarodásban. Jelen írásunkban a Pentium 4 történetét vesszük át. Két része lesz a cikknek, az elsőben a kezdetektől egészen a 775-ös tokozásig bezárólag foglalkozunk, majd a második részben kerül terítékre az LGA 775. 

WILAMETTE

Pentium 4 - 0,18/256Kb/400Mhz

   2001-ben jelent meg a P4 Wilamette maggal 0,18mikronos csíkszélességgel 256Kb L2 vel. Sebessége hagyott némi kívánnivalót maga után, még a P3 is sokkmindenben utolérte. Igazán nem volt egy sikerdarab a sorozat. 1.3-2.0Ghz órajeleken volt kapható. Először kizárólag  Socket 423 és RD-rammot támogató i850es csipsettel volt kapható. Ez a memória elég drága volt és igazán nem is terjedt el.
   Nem sokkal később átálltak a Socket 478as tokozásra és a 423as vonalat tovább nem támogatták.
   A DDR rammot támogató chipsetek is megjelentek ehhez a platformhoz. Létezett SD Rammot támogató alaplap is a kisebb pénztárcájú vásárlok számára de ez elégé visszafogta a processzor teljesítményét. Socket 478 -> 423 átalakítók segítségével a régebbi platformban is működtek a 478-es processzorok, így akik annak idején komolyabb összeget fektetek a konfigurációjukba elkerülhették annak cseréjét cserét.
Tuning szempontjából se nyújtottak túl sokat.

Celeron  -  0,18/128Kb/400Mhz

   Alsóbb szegmensben ugyanerre a platformra épülő Celeron processzoruk teljesítménye is hagyott kívánnivalót maga után. 128Kb másodlagos gyorsítótárral rendelkeztek és 1,7-2.0Ghz ig voltak kaphatók.

NORTHWOOD

P4A  -  0,13/512Kb/400Mhz

   Nem sokkal később jelentek meg a Northwood magos P4-ek. Ezek már Socket 478as lábkiosztással gyártották. Csíkszélessége 0,13mikronra csökkent, másodlagos gyorsírótára 512kb, FSB-je 400Mhz.
A kisebb csíkszélességnek köszönthetően kisebb volt a melegedés is és a fogyasztása is jobb volt.
   Talán ez volt a legsikeresebb mag a P4 történetében. 2Ghz-töl akarták indítani ezt a szériát de a piaci igényekhez igazodva 1,6 és 1,8Ghz verziókat is piacra dobtak. A proci órajele után egy A jelzéssel különböztették meg a Wilamette magos prociktol. Tuning szempontjából sikeres darab volt, szinte az összes ment min 2.3Ghz-n alapfeszen (a nálam megfordultak mind mentek). Szerencsések kifoghattak 2,8-on futo példányokat (term. léghűtéssel).1.6Ghz-2.4Ghz órajeleken gyártották

Celeron  -  0,13/512Kb/400Mhz

   Szintén 0,13mikronos csíkszélesség, 400as FSB és 128Mb-s másodlagos gyorsírótár. Igencsak gyengék voltak a p4ekhez képest. 2,0-2,8Ghz változatokban gyártották.

P4B  -  0,13/512Kb/533Mhz

   Következő sorozatnál emelték picit a feszültségét (1,525) és 533Mhz-ra növelték az FSB-jét. Ugyanúgy Socket 478 lábkiosztásúak és ugyanazok a chipsetek kezelik mint a A-s sorozatott (néhány alaplapot leszámítva főleg gyári intel lapoknál fordult elő. Szerintem egy BIOS frissítés megoldotta volna már ha készítettek volna hozzá, de mint megszokhattuk az intel új processzoraihoz új chipsetet készít szinte mindig. Ez így új alaplap vásárlását vonza magával. ) Ebből a procibol megjelent egy 3,06Ghz verzió ami rendelkezett HT-vel is és ugyanazokban a chipsetekbe ment mint a kisebb órajelű társai. Elérhető változatok 2.4-3.06Ghz voltak.

P4C  -  0,13/512Kb/800Mhz/HT

   Már nagyobb változtatások voltak. Engedélyezték a HT funkciót és az FSB-t 800Mhz-re növelték. Itt lépet életbe a dual chanel memóriavezérlés. Aki ilyen processzort akart magának az kénytelen volt új alaplapot is venni mert az Intel 865 és 875ös lapkái kezelték csak. Igazából tervében volt egy lépcső még a 800 előtt (vagy 633 vagy 666Mhz, nem emlékszem pontosan) de ezt kihagyta. Így fordulhatott elő, hogy például a 845PE chipset támogatja a HT-t de 800Mhz-s FSB-tt nem.
   Ha ilyen alaplapokba tette az ember a procit akkor az alacsony szorzó miatt nem tudta megfelelő órajelen használni. 865 és 875 chipset között a lényeges különbség a PAT támogatása volt ami csak 200fsb fölött kapcsolt be de a 2 chipset ugyanazon a gyártósoron készült és a pat tiltása nem hardveres volt. Ezért a „bütykölős” alaplapgyártók rájöttek erre és a 865ös lapok BIOSaibol elérhetővé tették ezt a funkciót csak nem PAT elnevezésként hanem mindenféle fantázia névvel mint game axceleration meg hasonlók. Ez az intel miatt volt mert érthető okokból nem örültek ennek. 2.4-3.0ghz órajelekben gyártották őket.

Ezzel gyakorlatilag vége is a Northwood magnak. Sikeres sorozat volt és sok remekül tuningolható darab volt köztük. Ezután már a Prescott mag kővetkezett de létezett még egy „hibrid” mag a P4 EE volt személyében..

P4 EE - Extreme Edition  -  0,13/512Kb/800Mhz/HT / L3 2MB!

   Ez a processzor lényegében egy átdolgozott Galattin magos Xeon processzor volt. 0,13 mikronos csíkszélesség 512L2 és 800as FSB, HT támogatás. Ami szemet ütött az a L3 mérete ami 2Mb. „Sima” Northwoodban nincs L3. A Prescott processzorok szállításával gondjai voltak az intelnek és a rivális az AMD már piacra dobta az Athlon 64-es sorozatát ami teljesítményben megelőzte saját megoldásait. Ez szülhette ezt a "mutánst" ami az intel eredeti ütemtervében nem is szerepelt. Segítségével ismét megszerezhette a leggyorsabb processzor címet. (kösöbb több hw portál tesztjei alapján gyakorlatilag vereséget szenvedett)
   Alaplap váltás nem kellett hozzá. I865 és 875 chipsetekbe bedugta az ember és mentek is.
Ára igen borsos volt ezért hívták még Extremely Expensive Editionnek is.

Prescott  -  0,09/1Mb/533-800Mhz/HT (csak 800sokban)

  Itt újabb arhitekturával állunk szemben. A csíkszélesség 0,09mikronra csökkent, a másodlagos chache méretét pedig 1Mbre növelték. Két változat volt, 533FSBvel rendelkező ami nem támogatta a HT-t és 800asok amik igen. I865 és 875 chipsetes lapokban működtek (S478as verziók), régebbi chipsetekkel nem. .Első sorozatok igencsak melegedtek és fogyasztásuk is emelkedett. Előbb Socket 478 majd LGA775 tokozásra által át.

Itt szembesült először az intel azzal a ténnyel, hogy a végtelenségig nem képesek emelni az órajeleket. Ez később gyökeresen átalakítja a stratégiájukat, de errel később bővebben fogok írni.

Celeron D  -  0,09/256Kb/533Mhz

   Szintén 0,09mikron csíkszélesség, 256 másodlagos cache és 533FSB-vel rendelkeznek. I865 és 875 chipset szükséges hozzájuk. Régebbiekben nem működtek. Előbb S478 majd LGA775 tokozás kiszerelésben jelentek meg.

LÓGOK

   Ezzel az első rész végéhez értünk. A második részben az LGA775 tokozású procik lesznek és a dual magosak. Utána 1 táblázatban összefoglalom hogy az új számozás milyen procikat takar.

P4 Áttekintés 2. rész --->  

   A Cikk Forum témáját a következő linken érhetitek el : LINK